Valamennyi bejegyzés

KINIZSI100: A felemelkedés

Eljött ez a számomra sorsfordító nap is.. újra elindultam a Kinizsi100-on. A tavalyi vereség nagyon rosszul érintett, nem szeretek feladni dolgokat és
egész évemet megbélyegezte ez a kudarc. De meg kellett tanulnom ezt is kezelni. Sokaknak ez érthetetlen, mert ez csak egy túra, nem oszt – nem szoroz a
hétköznapi életben, hogy most sikerült-e vagy nem, de úgy érzem, mégis kihatással volt a hétköznapi munkámban adott teljesítményemre. Erre konkrét példát
is írok majd lentebb, de most jöjjön a beszámoló az idei Kinizsiről.

A tavalyi elhatározáshoz képest sajnos nem készültem egyáltalán jobban, sőt sajnos elég sokat híztam is. Az esélyeimről a Kinizsi100 előtt 2 nappal
beszámoltam ebben a videóban: https://youtu.be/D6h1R8Vxe28 (játékot is hirdettem, hogy ki mit tippel mennyi alatt fog sikerülni vagy nem sikerülni, aminek lett
egy elég egyértelmű győztese, aki kap egy dobozzal a kedvenc kávémból. Ezt is majd hamarosan kihirdetem).

Tehát nem voltam jobb kondiban, de most több előnnyel indultam: sikerült 5 órát aludnom, amit annak is köszönhetek, hogy Dávid szülei kocsival elvittek.
Ezenfelül vittem rendes táplálékot magammal, energia és fehérjeszeleteket, de ami a legfontosabb: magnézium ampullákat.

Én viszonylag szerencsésnek mondhatom magam, mert csak 40 percig kellett sorban állnom, de voltak, akik 6:45től ott voltak és csak 8 után tudtak elindulni.
Nagyon jogosan mindenki ki volt akadva a szervezésre, hiszen ez óriási nagy fejetlenség volt. Viszont plusz pont a szervezők részére, hogy egyrészt most nagyon jól ki volt táblázva, hogy merre kell menni a Kinizsi40-eseknek és merre a százasoknak. Másrészt azért egy óriási plusz pont, hogy miután elhagytam a pecsételőlapomat a mágneses kártyával együtt, engedték, hogy folytassam azzal a megoldással, hogy egy üres lapra adták a pecsétet, a csippelést pedig a végén ellenőrizték. Nagyon hálás voltam ezért!

Amin meglepődtem, hogy mennyien megismertek engem az előző videóimból és ugye a Kinizsi előtt 2 nappal készült videóból.. Furcsa, de nagyon jó érzés volt,
hogy nagyon sokan odajöttek sok sikert kívánni, biztattak, hogy menni fog. Volt, aki kifejezetten nagyon örült, hogy találkoztunk és meg is kértek, hogy
egy fotót hadd csináljanak velem.. 😀 Nagyon sokan megemlítették, hogy nagyon inspirálták őket a videóim, azt mondják nagyon tanulságosnak és őszintének
látják. Még Svájcból is volt egy túrázó, akinek ez volt a 13. túrája, most először sajnos fel kellett adnia, de mondta, hogy Svájcban is nézik sokan a
videóimat. 🙂

Sokan pedig külön nem szólítottak le, de mikor beszélgettünk és elmeséltem, hogy nekem tavaly nem sikerült, akkor mondták, hogy tudják.. látták a
videóimat. Volt, aki viszont pont olyan állapotomban látott, hogy elmondása szerinte inkább nem mert leszólítani se, amit amúgy sajnálok, mert előtte beszéltünk facebookon, de én meg
nem ismertem fel. Valahol 55 km körül láthatott, amikor tényleg ki voltam készülve és nem nagyon tudtam azzal foglalkozni mi vagy ki van körülöttem. 🙁

Nagyon hálás vagyok ezekért a visszajelzésekért, ez csak bátorít, hogy folytassam, amit csinálok. Remélem, hogy az idei videó is elnyeri mindenki
tetszését. 24 óra 24 percben, következzen akkor a „KINIZSI100 2016: A FELEMELKEDÉS” című “félestés” videóm:

Ahogy a videóban is látható volt, nem volt egy egyszerű százas. Többször is begörcsölt a combom tavalyhoz hasonlóan, sőt itt az első már 18 km-nél volt,
ami azért megijesztett. De a magnézium ampulla rendkívül hatékonyan kezelte, ha tavaly lett volna nálam, szinte biztos, hogy megcsinálom akkor is! De így a
tavalyi sikertelenség után mindenki láthatja, hogy nem olyan egyszerű egy ilyen százas!

Tehát a görcsöket a magnézium kezelte, ez kicsit néha lassított, mert emelkedőkön vissza kellett fognom magamat, de nem ez volt a fő probléma, ami miatt
Mogyorósbányán így kikészültem. Igazából szinte egyik pillanatról a másikra olyan mélypontra kerültem, amibe szerintem még sose voltam. Amint leértünk
katlan után Tokodi pincékre hirtelen minden energiám elveszett. Elkezdtem járás közben be-bealudni, szédültem, jobbra-balra dülöngéltem és ugye
Mogyorósbányáig ilyen állapotban kellett megmásznom azokat a brutális emelkedőket és nagyon nehéz volt feldolgozni, hogy egy percre sem állhatok meg, és ha
nem akarok késni, akkor Mogyorósbányán se pihenhettem volna. De jó döntés volt végül a pihenés mellett dönteni, mert ha így tovább megyek tuti összesek és
feladom.

Utána felvettem egy gyors tempót, Bányahegytől többször bele is futottam, mert rá kellett jönnöm, hogy a maradék 28 km-re 5 és fél órám van. Ezért
elkezdtem 6 km/órával menni, néha pedig bele is futottam. És egy újabb megpróbáltatáson kellett átmennem: eltévedtem és kb. fél órát vesztettem, mire
visszataláltam az útra, már megint előttem volt a seprű, tehát semmit nem ért, hogy futottam..

Mindenesetre nem adtam fel azt a gondolatot, hogy én ezt meg fogom csinálni, ezért Koldusszálláson se álltam meg levest enni, hanem rohantam tovább. Végig
5-6 km/órával kellett mennem, de sokszor bele is kellett futnom, ami nagyon fájdalmas volt. Ugyanis azonfelül, hogy az izmaim már nagyon nem bírták, 10
km-en keresztül kövekkel és kavicsokkal felszórt részen kellett menni felfele, ami a talpamnak olyan volt, mintha szegek élén rohangálnék. Borzasztó volt,
minden lépésnél ordítozni lett volna kedvem, pláne mikor már sokadjára rúgtam bele egy-egy sziklába is.. de már nem érdekelt semmi, csak beakartam érni.
Nagyon. És rendkívül jó érzés volt, hogy nem adtam fel!

Euforikus érzés volt számomra, hogy beértem. Ennyi kínlódás, szenvedés, tűrés után beérni a célba.. szinte sorsfordító egy ilyen élmény! Kívánom, hogy ezt
az életérzés mindenki átélje! Óriási személyiségformáló egy ilyen túra, elképesztő érzelmi hullámokon megy át az ember közben, nagyon megedzi az ember
lelkét ez a 100km! Mintha más ember lennék a túra után, mint ami előtte voltam!

Éppen ezért írtam is az elején, hogy a Kinizs100-as sikere vagy sikertelensége számomra mintha hatással lenne a hétköznapi életben is. Nem akarom erre
fogni nyilván, de ugye az online vállalkozásom mellett én két egyetemre járok és félévente 17-20 vizsgám szokott lenni, minden félévet csodálatos módon
szinte hiba nélkül sikerült mindig teljesítenem, egy tárgyon kívül mindig csak az ének volt az, amit ismételni kellett. Még a szigorlatok is elsőre
sikerültek 2-3 nap tanulással. A tavalyi sikertelen Kinizsi után már kezdtem szétesni, úgy éreztem elegem van már a vizsgákból, nagyon nehezen tudtam
rávenni már magam a tanulásra, úgy éreztem magam, mint a Kinizsi100-on Mogyorósbányán: semmi energiám nem maradt a tanulásra. De valahogy elvergődtem az
utolsó félévig, ahol végül elbuktam egy pitiáner dolgon: nem tudtam kiénekelni bizonyos népdalokat, így nem teljesítettem harmadszorra se az Ének IV.
tárgyat és elbocsájtottak az ELTE Tanító képzőről. Így nem taníthatok jövőre, ahogy azt 5 évvel ezelőtt elterveztem.

De nem azért jártam végig 4 évet, hogy aztán ne diplomázzak le.. fel kell állnom, le kell vonnom a tanulságokat és irány újra felvételizni. A sikeres
Kinizsi100-as teljesítésem után 2 nappal így elmentem az alkalmassági vizsgára, ami ugye szükséges a felvételihez. És kivételesen most nem csak az ének
miatt izgultam, hanem a testi alkalmassági miatt is: járni is viccesen tudok, nemhogy gimnasztikázni, szökdelni, szekrény ugrani és kézen állni.. de
SIKERÜLT! És az ének is sikerült, bár inkább kegyelemből, mint azért, mert olyan jó voltam. 🙂

Tehát most újra felvesznek, tárgyak nagy részét elfogadják és remélem egy félév alatt sikerül letudnom az egyetemet. Így a sikeres Kinizsi után talán érzek
elég erőt magamban ahhoz, hogy azon a letörtségen, amit ez okozott felül tudjak kerekedni és nagy lelkesedéssel, eltökéltséggel nekifussak újra az ELTE
tanító képzőnek.

Szívből gratulálok Holósi Dávidnak, Mészáros Rolandnak és Németh Barnabásnak! Dávidnak külön gratulálok, mert rendkívül jó időt ment hozzám képest (22:30),
Barnabásnak azért mert rendkívül küzdött a cipője miatt, ami már 14 km-nék törte a lábát és kötözgetnie, kenegetnie kellett már akkor.. és Rolandnak pedig
azért gratulálok külön, mert neki a második Kinizsi is elsőre sikerült! (nekem és 2014-ben Szabolcsnak és több mindenkit ismerek, akinek az első sikerült,
de a második nem)

kinizsi

Még egyszer nagyon köszönöm mindenkinek a támogatását, buzdítását! És köszönöm a visszajelzéseket, lájkokat, kommenteket a videóról, mert ezek buzdítanak
arra, hogy folytassam!

Természetesen nem hallgatok magamra, tuti, hogy INDULOK JÖVŐRE IS!!

Címke: , , ,
Kategória: Blog, Mozgás, Teljesítménytúra

60 km a Káli-medencében és környékén

Sziasztok!

Csodálatos élményben volt részem a hétvégén! Magyarország talán legszebb környékét járhattam körbe újra egy nap alatt! A Káli60 nevezetű teljesítménytúrán jártam, amit először 2014-ben teljesítettem. (kattints ide az arról készült videó megtekintéséhez)

A túra Április 30-án, szombaton volt. Már előtte egy nappal odamentünk Ábrahámhegyre és kedves barátunknál, Czérna Tündinél szálltunk meg a túra előtt és után is. Tündi is jött velünk, de a 17. kilométernél külön kellett válnunk, mert ő a 30-as távon indult, amihez gratulálok, mert 2 órával a szintidő előtt ért be!

Akik követtek engem egy ideje, tudjátok, hogy 2014-ben indult el ez a teljesítménytúrázós “hobbim” (vagy inkább hóbort?! 😀 ), mert akkor döntöttem el, hogy megcsinálom a Kinizsi100-as túrát, ami akkor szinte lehetetlennek tűnt, mert 1,5 hónapom volt felkészülni rá nulla sportolói és teljesítménytúrás háttérrel. Annak felkészüléseként is csináltam meg akkor a Káli60-at. Hála Istennek sikerült is megcsinálni utána a százast. Tavaly nem tudtam elmenni erre a túrára és sajnos a százas sem sikerült (lehet van összefüggés a kettő között? 🙂 ). Idén mindenképpen meg kell csinálnom újra a százast, hogy újra bizonyítsak.

Viszont sajnos tavalyhoz képest sokkal rosszabb kondiban vagyok, nem készültem úgy, ahogy elterveztem tavaly a “bukás” után. Ráadásul most voltam egy hajóúton is, ahol annyit ettem, amennyit 1 év alatt nem eszem.. 😀 Na de nem érdekelt, így a semmiből, nulla kondival elindultam a 60 km-es túrán. Úgy voltam vele, hogy ha ez sikerül, akkor a százasra is van esély, hogy menni fog. Kemény túra volt, de nem bántam meg. Hogy sikerült-e? Nézd meg a videót és megtudod! 🙂

FIGYELEM! AMIT LÁTNI FOGSZ, AZ NAGYON FOG TETSZENI! Jó szórakozást hozzá! 🙂

Ahogy a videóban láthattad sajnos kicsit elszámoltuk magunkat az elején és csak úgy tudtunk volna beérni a célba éppen időben, ha gyorsabb tempóba kapcsolunk, nem állunk meg sehol és nem tévedünk el. Az előbbi kettővel nem volt gond, könyörtelenül haladtunk előre hegyről-hegyre, viszont Hegyes-tű után ránk sötétedett.. és eltévedtünk.

Az okozta a nagy nehézséget, hogy egy olyan pecsételő pontot kellett megtalálnunk (Sóstókáli templomrom), amihez 1 km-t kell átgázolni a mezőn. Ezzel nappal nincs semmi gond, mert látjuk messziről a romot és így tudjuk, hogy hol kell átgázolni, de éjszaka lámpával is csak 3 méterrel láttunk magunk elé és fogalmunk se volt róla, hogy merre is kellene elindulni a mezőn. Elindultunk valahol, mert valaki onnan jött ki és azt mondta arra kell menni.. mi hittünk neki és mentünk az 1 méteres bozótosba mikor egy villanypásztorral, mögötte meg egy patakkal találkoztunk.. elindultunk balra, de zsákutcába futottunk, el volt zárva villanypásztorral.. majd mentünk jobbra, de nem akart véget érni a villanypásztor.. Mikor már úgy döntöttünk, hogy na jó, menjünk vissza ott ahol jöttünk és hagyjuk ezt az állomást, akkor találkoztunk egy túratárssal (mármint láttunk egy fényt tőlünk 100-200 méterre) és messziről kiabált nekünk, hogy mi a helyzet. Hála neki megtaláltuk az utat, át kellett bújnunk pár villanypásztoron és végül megtaláltuk azt, amit kerestünk. 🙂 Amúgy volt para rendesen, mert nem tudtuk, hogy éppen most a lovastanyán beül vagy kívül voltunk mikor “ideges lóhangot” követően kb. 20 ló vágtatott el mellettünk foszforeszkáló szemekkel.

Ezután még meg kellett mászni korom sötétben a Fülöpi-hegyet, itt is kavarodtunk egy kicsit, mert a sötétben nehéz volt néha megtalálni a jelzéseket. Majd kb. 1 órával a szintidőn túl teljesítettük a túrát. Ha nem tévedünk el, szerintem akkor is csúsztunk volna 10-20 percet. De számomra az a lényeg, hogy nulla kondival és felkészüléssel indultam ennek a túrának és sikerült teljesíteni. Igaz rendesen kikészültem ettől a távtól, van még mit gyúrnom a 26 nap múlva induló Kinizsi100-ra, de van esély rá, hogy megcsinálom.

Ha minden jól megy, akkor Vasárnap egy egyéni Gerecse50 túrán fogok részt venni két barátommal, akik szintén terveznek jönni a Kinizsi100-ra.

És így a végére jöjjön még pár fotó a túráról:

Címke: , , ,
Kategória: Blog, Mozgás, Teljesítménytúra

Ilyen két egyetemre járni.

Sokan tudjátok már rólam, hogy a DXN-el foglalkozom, illetve gyerekekkel és magántanítással is sok időt eltöltök. Emellett viszont két egyetemre járok, amiről itt eddig csak említés szintjén meséltem. Ezzel a bejegyzéssel szeretnék egy kis betekintést adni, hogy milyen is két egyetemre járni. Aki ezen gondolkodik annak talán jó kis szemnyitogató lesz. 🙂

A rekord vizsgaszámom 22 volt egy félévben. A legkevesebb 13, de abban 2 szigorlat is volt. Most az idei félév (Szent Pálon 8., ELTÉn pedig a 6.félév) volt az eddigi legnehezebb: beadandók tömkelege, 18 vizsga, abból 2(+1 írásbeli) szigorlat és azok is a legnehezebb tárgyakból.

Két egyetem vizsgaidőszaka olyan, mint a Kinzsi100.. hiába másztál fel egy hegyre, nincs idő ünnepelni, megpihenni, mert még van tizenvalahány másik hegy, amit időn belül meg kell mászni! 🙂 Hiába végeztem egy vizsgával, sokszor már másnap jön a következő.. majd ha végigértem, akkor örülhetek, ünnepelhetek és pihenhetek! 🙂

Már volt több szigorlatom, de ami most volt, olyan még nem. Az eddigi szigorlataim olyanok tárgyakból voltak, amiről azért már tudtam valamit, megtanulni is egyszerűbb volt és ki tudtam következtetni leleményesen a válaszokat. De ami most előttem állt, olyan még soha nem volt.

A Szent Pál Akadémián Biblia és Egyháztörténelem szigorlat lett volna: rengeteg információ, dátum, adat és történelem. Nem lenne ez olyan ijesztő, igazából csak egy probléma volt vele azon felül, hogy nem lett volna idő tanulni rá: olyan sok vizsgám volt és akárhogy sakkoztam, nem tudtam sehova se felvenni! Ezért halasztanom kellett, mert nem volt olyan időpont, amikor el tudtam volna menni rá! Ilyen még nem volt.. és ebben a félévben most több tantárgyból is nagyon kevés időpont volt meghirdetve..

No de amitől igazán tartottam, az a Természetismeret szigorlat az ELTE Tanító képzőn. Az összes eddigi olyan tantárgy (anatómia, fizika, kémia, földrajz, biológia, ökológia, növénytan, állattan), amiből máig sem értem hogy, de valahogy át sikerült mennem, most újra terítékre került. Voltak olyan tételek, amik pl. szinte az állattan vagy kémia összes tételét magába foglalták.. (az állattanból annó másodjára mentem át, akkor is egy elégségessel). A mennyiség akkora volt, hogy 6 napon keresztül reggeltől estig csak olvastam, sehova nem mentem és semmi mást nem csináltam, csak olvastam. A vizsganapjáig a 18ból a 15. tétel ELOLVASÁSÁIG jutottam el. Közben természetesen jegyzeteltem, de arra, hogy meg is tanuljam már nem volt idő. Mindenesetre eldöntöttem hogy a 16,17 és 18-as tételeket nem fogom húzni és ehhez szerencsére tudtam tartani magamat. 🙂

Így készültem rá:

Az élő szervezetek organizációs szintjeit húztam. (rövidítve, amúgy 3-4 soros a tétel címe) Először megijedtem, mert ebben benne van mindenféle sejttel, szövetekkel kapcsolatos dolog, de végül nagyon sok minden eszembe jutott és 4 db A4-es papírt teleírtam. Már kezdtem azt hinni, hogy akár közepes – jó jegyet is kaphatok, mert tényleg elég sok mindent leírtam és minden a tételhez tartozott. Végül viszont miután elmondtam 2 mondatot el is felejthettem amit leírtam, mert onnantól kezdve a tanár úr vezette a feleletemet aranyosabbnál aranyosabb kérdésekkel, amikre sajnos nem mindig tudtam, sőt általában nem tudtam válaszolni. Amúgy a szigorlaton 3-an voltak benn és alapvetően nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. De ettől még tudnom kellett volna válaszolni a kérdésekre.

Végül 2 óra várakozás/tétel kidolgozás és egy kínszenvedős 45 perces felelet után sikerült teljesíteni a vizsgát egy elégségessel. Aminek én alapból is nagyon örültem, de kezdem még jobban értékelni, mert több csoporttársam egy következő alkalommal vizsgázott és sajnos csak egy valakinek sikerült, a többieknek utóvizsgázniuk kell. Annyira hálás vagyok és örülök, hogy nekem nem kell utóvizsgáznom.. velük viszont nagyon együtt érzek..!

A szigorlaton és a többi vizsgán felül huszonvalahány beadandóm volt, az a szorgalmi időszak utolsó és a vizsgaidőszak első heteiben ezekkel teltek a napjaim (kb. hajnali 3-4es fekvéssel), ezekkel nagyjából sikerült is végezni, kivéve két tantárgyat. Viszont annyira sok munka volt vele, hogy 4 vizsgára nem tudtam elmenni miatta. Osztottam-szoroztam és úgy döntöttem a beadandók sokkal fontosabbak, mert több mindent már előző félévre kellett volna megcsinálni.

Gyermekirodalom II tantárgyra kb. 10 könyvet kellett volna a elolvasnom a tételek mellett, de hát erre nem volt időm.. de a tanár kedves volt és olyan tételt húztam, amihez nem tartozott könyv, így megkaptam a 4-est.

Sajnos az Ének IV. vizsga se sikerült, újra próbáltam 29-én annak ellenére, hogy a tanár azt mondta fölösleges, mert ez egy készség tantárgy és nem lehet pár nap alatt ennyit fejlődni. Igaza is volt, mert nem sikerült. Megnyugtatott viszont, hogy jó hangom van, csak meg kell tanulnom a nagy hangtávolságok között ugrást. Na majd nyáron mindennap 15-20 percet gyakorolok.. 🙂

Mind emellett ott volt a munka és egyéb olyan teendőim, amiket nem tehettem félre a vizsgák miatt. De hála Istennek olyan munkáim vannak, amik rugalmasak. Mind a magántanítást és a DXN időbeosztását rugalmasan tudom kezelni és nem okoz problémát mikor vizsgára kell mennem. Óriási áldás számomra, hogy nem annyira kötött munkaidőben és diákmelós munkával kell már foglalkoznom.. enélkül lehetetlen lenne két egyetemet végezni egymás mellett! Plusz akiknek már régebben megmutattam a ganodermás kávét azok szerencsére akkor is isszák, amikor én a vizsgákra tanulok..!

Nem bántam meg, hogy egyszerre végzem ezt a két egyetemet. Megéri. Fiatal vagyok, tele energiával, amit szerintem ki kell használni. És amúgy is csak egyszer kell megcsinálni és ezzel megspórolok 4 egész évet..!

Természetszigorlat előtt

Ha valaki kicsit összeszedetlennek látott, elfelejtettem neki időben válaszolni vagy megcsinálni dolgokat, vagy esetleg azt látta, hogy elaludtam a buszon, az most már tudja, hogy miért volt. 🙂

Így nézett ki az idei egyetemi feladataimnak a beosztása:

Május 8. Tesi TP. III
Május 13. 10:30 – Filozófiatörténet – Filozófia szeminárium 1 (nem tudtam rá elmenni beadandók miatt)
Május 14 15:00 – Apologetika 2 (nem tudtam rá elmenni beadandók miatt)
Május 14 15:15 – Eszkatológia 2 (nem tudtam rá elmenni beadandók miatt)
Május 15ig Tanítási gyakorlat befejezése (2 körny., ének és tesi + 9 óravázlat)
Május 16 10:00 – Filozófiatörténet 2 (nem tudtam rá elmenni beadandók miatt)
Május 16 15:00 – Pásztorlástan 2
Május 18 13:00 – Az informatika tantárgy-pedagógiája 
Május 20ig – Vizuális I beadandók
Május 21ig óhéber beadandók
Május 22. 15:00 – Matematika TP.
Május 22. 16:00 108 – Médiainformatika-oktatástechnológia
Május 26. Gyermekirodalom I.
Május 26. Ének IV.
Május 29. Ének IV UV
Június 2.09:00 206 – Gyermekirodalom II.
Június 6. 10:00 100 –     Magyarország a 20-21. században
Június 12. 14:00 308 – TERMÉSZET ISMERET SZIGORLAT
Június 15. Vizu TP. II. (nem tudtam felkészülni rá..)
Június 15 11:00 – Filozófiatörténet – Filozófia szeminárium 1
Június 19 14:00 – Apologetika 2. (pótvizsga)

Ütközések miatt nem volt időpont mikor el tudtam volna menni:

Államelmélet II.
TÖRTÉNELEM SZIGORLAT ÍRÁSBELI
TÖRTÉNELEM SZIGORLAT SZÓBELI

Nem tudtam elmenni vagy nem sikerült, ezért jövőfélévre halasztom
Eszkatológia 2
Filozófiatörténet 2
Ének IV.
óHéber beadandók

18 vizsgából + beadandókból sajnos csak 13-at sikerült teljesíteni. Egyedül az ének nem sikerült, a többire egyszerűen nem volt olyan időpont, amire el tudtam volna menni normális felkészüléssel. Általában max 1 tantárgy szokott lenni, amit nem teljesítek a megadott félévben, ez most az első ilyen. De a Természetismeret szigorlat miatt van ez igazából.. és az sikerült és ebben a félévben ez volt a lényeg. Tehát nagyon elégedett vagyok. 🙂

Ha újra a Kinizsi100-as hasonlattal akarok élni: Bár kihagytam pár “ellenőrző pontot”, de sikerült teljesíteni az idei távot is. A Természetismeret szigorlat volt most a Nagy-Gete, kicsit lelassított, de nem akadályozott meg abban, hogy beérjek a célba! 🙂 (nem úgy mint a legutóbbi Kinzsi100-as túrámon a valódi Nagy-Gete..)

Arra most nem gondolok, hogy így jövőre lesz 2 szigorlatom egyszerre a Szent Pál Akadémián, mert az Egyháztöri szigorlatra szintén nem tudtam elmenni.

DE: “Ami nem öl meg, az megerősít” 🙂

Minden vizsgázónak, érettségizőnek és persze mindenkinek nagyon-nagyon jó pihenést kívánok a nyárra! 🙂

Címke: , , ,
Kategória: Blog, Mindennapok

Kinizsi100 – A második felvonás – 2015-ös videó beszámoló

Sziasztok!

Megérkeztem a 2015-ös videós beszámolómmal. Az előző videóm rengetegen látták, nagyon sok mindenkinek tetszett és nagyon sokan felismertek és gratuláltak hozzá, többen mondták, hogy ez volt a legjobb kinizsis videó, amit láttak. Pár hete még egy autó is megállt mellettem, letekerte az ablakot és kérdezte, hogy nem én vagyok-e a Nagy Gergely?! – Csodálkoztam rendesen! Mindenesetre nagyon örülök, hogy videóimmal másokat szórakoztatni tudok és nagyon fontosak számomra ezek a visszajelzések, tehát ha tetszett, nyugodtan lájkolj, kommentelj, osszad, mert ezekből a számokból tudom mérni a videóim sikerét!

Most is készültem egy hasonló videóval. Ez a Kinizsi100 most így sikerült, nézd meg és csak utána olvasd el a videó alatti részt! Jó szórakozást kívánok a videóhoz!

Nem akartam elfogadni, hogy abba kell hagyni a túrát. 25 km-nél még vacilláltam rajta a rosszullét miatt, de felülkerekedtem az érzésen és új erőre kaptam. Elhatároztam, hogy bármi áron, de én most is végig megyek. Ezt fejben teljesen eldöntöttem, nem hagytam meg az opciót a kiszállásra.

Aztán kiderült, hogy az állomások hamarosan zárnak. Pedig jó időben voltunk, csak a probléma az volt, hogy későn indultunk (7:40-kor) és ezért az állomások már folyamatosan zártak be és ezért össze kellett szedni magunkat. És ebből lett a baj: begörcsölt a combom. Innentől kezdve csak kis lépésekben tudtam haladni. Azt mondták, hogy hagyjam abba a túrát, mert este hideg lesz és akkor még könnyebben be tud görcsölni az izom és ha éjszaka az erdő közepén következik ez be, akkor már nagyon nehéz lesz onnan kihozni. Eljutottam Tokodi pincékhez, ahol kiszállhattam volna, de nem álltam meg: megpróbáltam a 3 kilométerrel arrébb levő állomást elérni, kb. 35 percem volt rá, de alapból lassabban tudtam haladni és elég sok felfele volt, ezért 5 perccel lekéstem a pecsételést. Így hivatalosan buktam a túrát.

De mivel tavaly 47-48 kilométernél volt még 11,5 órám és úgy sikerült megcsinálni a túrát, most pedig 50 km-nél volt szintén 11,5 órám, nem lett volna lehetetlen beérni. Ezért úgy döntöttem, hogy nem érdekel, hogy a díjazást már elbuktam, nekem ezt akkor is meg kell csinálnom. Mindenki megpróbált róla lebeszélni. Hát én akkor is makacs voltam és elindultam az állomásról induló seprűkkel, illetve Rolanddal és Szabolccsal (aki most szintén seprű volt).

De sajnos nem jutottam sokáig, max. 1 kilométert haladtunk mire úgy begörcsölt a combom, hogy kifeszíteni se tudtam, mert akkor az elülső combizmom is begörcsölt. Nem volt más választásom, nem tudtam tovább menni. A többieknek sietniük kellett és ha lassan tudtam is volna haladni, akkor is teljesen egyedül kellett volna mennem a sötét erdőbe, mert mindenki más már vagy sokkal előrébb tartott vagy feladta. Én meg még nem tudom az utat annyira, hogy egyedül menjek és nem akartam gondot okozni senkinek se azzal, hogy lesérülök az erdő közepén és ezért vissza keljen értem jönni.

Czérna Tündi feljött értem a kocsival, ahova 10 perc küszködéssel sikerült beszállni és hazavitt Pestre., amiért nagyon hálás vagyok!

Az, hogy ez így alakult nagyon összetett:

  • 1 hónapja nem voltam egy túrán se
  • A 100 guggolásokat is csak 2 héttel előtte kezdtem el, azt se sikerült rendszeresen betartani
  • Utóbbi 1 hónapban nem volt meg a napi 3 liter víz, csak kb. napi 1 liter, ami nagyon kevés
  • Rossz izotóniás italt/kalciumot vittem magammal. Nem tudtam megfelelően pótolni a sót és egyéb ásványi anyagokat
  • Nem tudtam reggelizni, szendvicset se vittem magammal, csak sajtos rudat, amit nem tudtam megenni a rosszullét miatt. (legalább így én is tudtam adni valamit annak az aranyos kesztölci kislánynak, aki vizet adott a túrázóknak, remélem ízlett neki! 🙂 )
  • A hátizsákom nem volt feszesen a derekamra kötve, túl lazán volt rajtam: megtanultam, hogy emiatt sokkal jobban le van fárasztva a lábam, mert így egyensúlyoznia is kell
  • Egy munkát be kellett fejeznem a túra előtti napig és ez csak éjfélkor sikerült, utána 3ig aludhattam volna, de nem sikerült, csak forgolódtam: 0 óra alvással indultam neki
  • Plusz a héten, de még a túra reggelén is éreztem, hogy valami nincs rendben a gyomrommal. Ezért is tudtam csak később elindulni és nem értem el azt a hévet, amivel fél-háromnegyed7kor elindulhattunk volna
  • Későn értem oda és sokat vacakoltunk az indulással: az állomások zárási ideje miatt olyan tempót kellett felvennem, ami kikészítette a combomat.
  • Plusz az egész gyökere szerintem az, hogy egyszer már megcsináltam és tudat alatt volt egy könnyelmű hozzáállásom: “tavaly sikerült, úgy is sikerülni fog most is”. Ez nem tudatos, sőt tudtam, hogy ez nem így működik, de valahogy mégis volt bennem egy ilyen érzés és ezért nem készültem fel olyan tudatosan és összeszedetten, mint tavaly.

Konkrétan arról, hogy fel kellett adnom nem tehetek: fejben már leküzdöttem a fájdalmat, a fáradtságot és lett volna erőm is a túrához. A talpamon egy vízhólyag se keletkezett, az időjárás nem volt olyan fülledt meleg, mint tavaly. simán bírtam volna! De az izomgörcs megakadályozott. Viszont az, hogy ez történt mégis csak az én hibám: nem készültem fel elég összeszedetten, márpedig a megfelelő felkészülés is szerves része a Kinizsi100-as túrának.

Tehát kudarcérzés az van rendesen és ezt 1 évig sajnos cipelnem kell magammal. Nagyon sokan buzdítanak és mondják, hogy az 50 kilométer is óriási teljesítmény és valóban az! Büszke is vagyok, amikor végigcsinálok egy 50 km-es túrát, de ez 100 km-es túra! Nem ugyanaz megcsinálni egy 50 km-es túrát, mint megcsinálni 50 km-t 100 km-ből! Nem élhettem át azt, hogy a nagy küzdelem után belépek a célba! Nagyon rossz érzés félbehagyni egy túrát! De azt hiszem meg kell tanulnom kezelni a kudarcokat is és el kell ezt engednem. 🙂

Rengetegen írtatok és ezért nagyon hálás vagyok! Köszönöm mindenkinek a támogatását, buzdítását és a jó kívánságokat! Jól esik, hogy ennyi mindenki követi, hogy mi történik velem!

Ezért én is hadd adjak nektek valamit: a túra előtt indítottam egy játékot, amiről itt olvashattok: http://nagygergely.info/2015/05/holnap-ujra-kinizsi100/  , mivel nem sikerült teljesítenem így a 2. feladatot elvetem és akik még be akarnak szállni a játékba azok még megtehetik pár napig! Tehát aki kitalálja, hogy melyik felvételen csinálom éppen a 90-100. guggolást, azok közül kisorsolom az említett dxn ganodermás kávét! Illetve mindenki, aki részt vesz a játékban, az kap tőlem egy 2 adagos tasakot kóstolónak! Ide is jöhetnek a válaszok, facebookra is és a végén összesítem őket! Csütörtök fele kihirdetem az eredményt!

Végezetül újra elmondom: ha tetszett a videó, akkor nyugodtan kommentelj, lájkolj, osszad meg, mert fontosak számomra a visszajelzések! Mindenki véleménye és hozzászólása érdekel!

Címke: , , , ,
Kategória: Blog, Mozgás, Teljesítménytúra

Második rész – Görögország – MSC Preziosa DXN TSIP 2014

Második rész, Görögország!

Nagy látványosság nem volt, de magával ragadott a mediterrán – nyugodt környezet, a tengerpart, a madár csiripelések, a narancsfák és a békés tengerparti házak.. csodás kis közösség ez! Katakolon egy kikötőből, egy utcányi bolhapiacból és 1-2 utcányi tengerparti házakból áll, plusz természetesen volt tengerpart, játszótér, kosárlabdapálya, templom stb. és egy gyönyörű hegyoldal.

Az időnk egyik részét a piacon töltöttük, ahol meglepően kedvesek és nyugodtak voltak az eladók, egyáltalán nem voltak erőszakosak és nem nehezteltek ránk, ha végül nem vásároltunk semmit. Az időnk másik részét pedig a tengerparton, illetve a falu utcái (konkrétan az egyetlen egy utcájának) végigjárásával töltöttük. Nagyon élveztem ezt az állomást a nyugalmas, békés hangulata miatt.

Ha még nem ismered azt az egészséges, finom és minőségi kávét, aminek köszönhetem ezt az ingyenes jutalomutazást, akkor ismerd meg a http://ganodermakave.info weboldalalmon!

Jó lenne ha te is részt vehetnél ezeken az utazásokon?

 

Címke: , , , ,
Kategória: Blog, DXN, Utazás

Első rész – Olaszország – MSC Preziosa DXN TSIP 2014

Sziasztok! Elkészült az első rész és nagyon jóra sikeredett! 🙂

Az első két állomás Olaszországban volt: Velence és Bari. Ez a videó ezt a két állomást fogja bemutatni. Fenomenális élmény volt Velence mellett elmenni és egy óriási látványosságnak a részese lenni. Minden ember minket nézett; kamerával nem egy pillanatot sikerült elkapnom, amikor a hajónak háttal ülő személyt bökdösik egy kávézóban, hogy “Nézzél már hátra, hogy mi van mögötted!!!”. Velencében elég sok hajó elmegy, de ez akkora hajó, hogy még nekik is látványosságnak számított. Szent Márk téren több ezer ember figyelme hirtelen csak ránk irányult és fotófények százai leptek el minket. De ezeket mind csak utólag, a kamerafelvételről vettem észre: ott élőben nem volt időnk a nézelődőkkel foglalkozni, hiszen amit láttunk az lenyűgöző volt. Tulajdonképpen egy “mozgó kilátótoronyból” néztük végig Velencét.

(Ne felejtsd el beállítani HD minőségre!)

Bariban a sétálás mellett döntöttünk. Én egyedül vágtam neki az óvárosnak, de később találkoztam a Specht családdal és velük haladtam tovább, majd mikor ők visszamentek a hajóhoz, én még 1-2 órát bolyongtam egyedül a városban. Amit nagyon élveztem az az óvárosban való barangolás. Megfigyelni az embereket, hallgatni a házakból kijövő hangos beszélgetéseket, érezni az ebéd illatát, a kanalak csörömpölését, nézni a kint ülő bácsikat, akik jókedvűen beszólogatnak az embereknek, illetve nézni az utcákon fogócskázó vagy éppen focizó gyerekeket. Kicsit bele kóstolhattam az olasz életérzésbe és ezt, illetve ennek egy kis részét szeretném átadni neked a fenti videóban. Jó szórakozást kívánok hozzá!

Plusz egy új dolgot szeretnék neked megmutatni: csináltam egy videóbemutató sorozatot, amiben bemutatom azt a céget, ami kivitt engem, családomat, barátaimat és több munkatársamat is erre az utazásra. Jó szívvel tudom a figyelmedbe ajánlani, mert neked is előnyöd származhat abból, ha megismered ezt a céget és azt, amit nyújtani tud számodra. Feliratkozni a http://dxnkarrier.hu vagy a http://ganodermakave.info oldalon tudsz.

Üdvözlettel,
Nagy Gergely
email@nagygergely.info

Címke: , , , ,
Kategória: Blog, DXN, Utazás

Club Tihany – DXN hétvégi rendezvény

Eljött újra az idő, hogy rákapcsoljunk a DXN-re! Nagyon örülök, hogy a DXN magától is működik és jöttek új vásárlók, illetve a törzsvásárlóim is folyamatosan vásároltak, a cég pedig kiszolgálta őket, én meg megkaptam érte a jutalékot – mindezt úgy, hogy nem tudtam a DXN-el foglalkozni a táboroztatás miatt.

Azonban itt az idő, hogy felgyorsítsam a DXN üzletemet! Itt az idő, hogy még több emberhez eljuttassam a DXN termékeit és az MLM rendszer által, bárkinek elérhető üzleti lehetőségét!

Ezért az őszt a DXN Tihanyban rendezett hétvégi szemináriumával kezdtem. Több mint 200 kedves és lelkes munkatárssal tölthettem el egy csodálatos hétvégét. Nagyon sokat tanultam és nagyon sok motivációra tettem szert!

A két nap alatt rengeteg előadó volt, akiket én most itt nem fogok bemutatni, de fogok rá sort keríteni a közeljövőben, akár videóblog formájában vagy egyszerű írásos beszámolóval. Majd meglátjuk. 🙂

Nagyszerű emberekkel telt el ez a hétvége, köszönöm mindenkinek, aki eljött és köszönöm a rendezvény szervezőink a profi szervezést! Alig várom a következőt!

Címke: , , , ,
Kategória: Blog, DXN

Izgalmas nyár

Nagyon izgalmas nyaram volt, remélem nektek is! Miután véget ért a vizsgaidőszak, nyomtam gyorsan egy túrát és közvetlenül utána el is tűntem 6 hétre egy teljesen más világba: az Alsótekeresi Gyermektáborba.

16 éve járok ebbe a gyerektáborba, 8 évet gyerekként és immáron 8. éve voltam KIVIként (KIVI = Keresztény Ifjúsági VIgyázó) is. Nagyon sok élmény köt ehhez a táborhoz, KIVI-ként pedig az élmények mellett nagyon sokat segített a személyem formálásában. Megtanultam dolgozni, szeretni, törődni, észrevenni mások a szükségeit is és nem utolsó sorban megnyílt a személyiségem. Ne akarjátok tudni milyen zárkózott, magamnak való személy voltam, úgy sem hinnétek el..

"Ausztrália" csapat himnusza

A kicsikkel előadtuk csapatunk himnuszát! 🙂

Ez a nyár is nagyon sok élményt, szép emléket adott számomra. Igaz, hogy ez nem pihenés, mert 6 héten keresztül napi 18 órát nem magunkkal törődünk, hanem azzal, hogy a táborozó picurka gyerekek jól és biztonságban érezzék magukat. De van egy olyan bibliai idézet is, hogy „aki mást felüdül, az maga is felüdül”. Ez valóban így van, tanúsíthatom! Óriási nagy felüdülést jelent a gyerekeknek örömöt, sok nevetést okozni!

Nagy Gergely táncot "oktat"

Reggeli szupi szuper tánc

Természetesen szükség van olyan pihenésre is, hogy elvagyunk egésznap, uszodázgatunk, szaunázgatunk, napozgatunk, de napokon keresztül csak ezt csinálni számomra inkább romboló, mint építő/frissítő hatással van. Szerintem a semmittevésbe tud az ember legjobban belefáradni! 🙂

Nem akarom szaporítani a szót, tele volt a nyár élménnyel, nevetéssel, Balatonnal, tánccal, gyerekekkel és minden jóval! Nézzétek meg az alábbi videókat, amiket a táborokban csináltam és meglátjátok, miért járok vissza minden nyáron 5-6 hétre!

A táborok után még egy túrát is sikerült szervezni: elmentünk 32 KIVI-vel egy 20 km-es, éjszakai gyermekvasút túrára, ami méltó búcsúja volt a nyári
táboroztatásnak! Az erről készült videóhoz is jó szórakozást kívánok:

És a nyárt egy egyhetes, csodálatos nyaralással zártam a Petneházy Lovas Klubban, a Budai hegyekben. Ahol lehetőségem volt egy kis uszodázgatásra,
szaunázgatásra, kirándulásra és nyugodt körülmények között való tanulásra, olvasásra.

Csodás hét a budai hegyekben!

Csodás hét a budai hegyekben!

De véget ért a nyár, újra itt vagyok – bár facebookon azért eddig is posztolgattam: http://facebook.com/nagygergelyinfo és nagy örömmel kezdem újra a két egyetemet, magántanítást és leginkább a DXN-t, ami nyáron is hozott új tagokat és vásárlókat, no meg az eddigiek is hűségesen fogyasztották a finom DXN-es termékeket. Mindezt úgy, hogy nem kellettem hozzá, hát ilyen a passzív jövedelem, ilyen ez a DXN! 🙂 Az őszt rögtön is egy hétvégi DXN képzéssel kezdtem a Club Tihanyban, de erről majd a következő bejegyzésben írok..

Címke: , , , , , ,
Kategória: Blog, Mindennapok, Teljesítménytúra

Kinizsi után 4 nappal + sorsolás

Egy héttel ezelőtt játékot hirdettem. Ami késik nem múlik, itt az idő, hogy kisorsoljam a..

.. győztest! 🙂

Bárki meg tudja ezt csinálni. El kell dönteni és csinálni kell, a körülményekre és kifogásokra meg tenni kell. Az életben is csak úgy tudunk sikeresek lenni, úgy tudunk nagyot alkotni, ha vállaljuk a fájdalmat, ha kilépünk a komfortzónából. Én abszolút kiléptem belőle, mikor bevállaltam, hogy egyszerre két egyetemet fogok végezni, míg közben dolgozom és elsősorban a DXN-el foglalkozom. Hosszú, nehéz, fárasztó út ez, de meg lesz az eredménye és csak erre nézek! Vizsgából vizsgába esek most, két szigorlat áll most még előttem, de sikerülni fog, most nincs ideje pihenésnek! A nyár az egy jó kis ellenőrző pont lesz, de addig viszont nincs megállás! 🙂 Nektek is kívánok nagy célokat, küzdelmeket és nagyon sok győzelmet! 😉

Gratulálok a győztesnek, váljon egészségedre ez a finom kávé! Ha tanácsolhatok valamit, idd úgy, hogy nem iszol mellette hagyományos kávét, meg fogod érezni a különbséget, kíváncsi leszek a visszajelzésedre! 🙂

Ugyanakkor mindenki, aki a játékban akarva-akaratlanul részt vett azzal, hogy hozzászólt, annak tartozom egy tasak (ami 2-3 adag) ganodermakávéval. Ezzel mindenki személyesen keressen meg emailen vagy facebookon. Legszívesebben személyesen Budapesten adnám át és akkor be is ülhetnénk valahova beszélgetni, de ha van rá igény, postán is nagyon szívesen elküldöm. Nagyon finom, éljetek a lehetőséggel! 😉

Még egyszer köszönöm mindenki támogatását, buzdítását, a gratulációkat. Örülök, hogy a videónak ilyen nagy sikere lett. Ez volt az utolsó bejegyzésem a kinizsi100-al kapcsolatban, jövőre újra! Hamarosan jelentkezem, a vizsgákhoz pedig szurkoljatok! 😉

Gergő

UI: A kávéra jogosultak listáját újra beillesztem ide, ha valaki nem találja a nevét és mégis hozzászólt, nyugodtan jelezze felém:

“Anfield”
András Ábrahám
András Tóth
Andrea És Attila
Anna Ábrahámné Bergmann
Bakos Gábor
Gabriella Berei
György Szabó
Henrik Harsányi
Jenő Pozsgai
Király Nóra
Marsiné Gombos Márta
Molnár Katalin
Nagy Gábor
Papp Tibor
Specht József
Sugár Joel
Szemerédi István
Tóth Csaba
Zoltán Zsidákovits

Címke: , , ,
Kategória: Blog, Mozgás, Teljesítménytúra

Egy igazi dráma – Kinizsi100 2014.05.24-25.

Másfél hónapja eldöntöttem. Kinevettek. Azt mondták nem vagyok rá képes. Kevesen voltak, akik az elejétől bíztak bennem, nekik különösen köszönöm. Később már többen látták, hogy valóban elszánt vagyok és van némi esélyem és így is lett. Az elszántság végigvitt, de semmi más nem. Minden az ellen volt, hogy folytassam, de nem adhattam fel. Inkább vállaltam a kínt, a fájdalmat.

Megcsináltam.

Nagyon hálás vagyok azoknak, akik folyamatosan hívtak, SMS-ket küldtek még hajnalban is. Ilyenkor tudja meg az ember, kik azok a barátai, akikre számíthat, kik azok, akiknek fontosak vagyunk! Nagyon jól esett mindenkinek a buzdítása, köszönöm szépen!!!

Beszámolni írásban nem fogok most bővebben, hiszen a filmben minden érzést, látványt átadok! 🙂 16 perc, de elrepül hamar, mert elrepít teljesen a Kinizsi100 világába! Ajánlott alatta egy finom bögre kávé fogyasztása, ha van, akkor pedig ganodermakávé fogyasztása! 😉

(szerk: nagyon elrontja a youtube az élményt. Én tiszta, gyönyörű HD felvételeket csináltam, ha valaki tudja, hogy lehetne ezen szépíteni, annak szívesen fogadom a tanácsát.. remélem azért így is élvezhető….)

Küzdelem, fájdalom, öröm, szenvedés, forróság, győzelem és sikerélmény – Ilyen volt az idei Kinizsi100.

Ha tetszett, kövess a facebook oldalamon is: http://facebook.com/nagygergelyinfo

Akkor határozottan úgy voltam vele, hogy soha többet. Most úgy, hogy még mindig alig tudok járni, hiányzik. Érthetetlen. Lehet jövőre is elmegyek?

Kinizsi100 - Beérkezés

Sorsolást már elkezdtem, csak technikai okok miatt (kamerát kölcsön adtam..) csúszik még 1-2 napot. Összesen 20 olyan komment érkezett, ami konkrétan arról szól, hogy meg tudom-e csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy igen, így azok ígéretem szerint, mind vendégeim egy ganodermakávéra. De ezen kívül ki fogok sorsolni egy valakit, aki kap egy egész doboz ganodermakávét, ami 20 tasakot tartalmaz (~40-50 kávé készíthető belőle). Részleteket majd a következő videómban elmondom, legkésőbb Csütörtökig. (Előzmény: http://nagygergely.info/2014/05/kinizsi100-elott-ket-nappal-jatek )

Addig is itt vannak a nevek, akik vendégeim egy kávéra, illetve részt vesznek a sorsoláson is (ha valaki kimaradt, az most még írhat!):

“Anfield”
András Ábrahám
András Tóth
Andrea És Attila
Anna Ábrahámné Bergmann
Bakos Gábor
Gabriella Berei
György Szabó
Henrik Harsányi
Jenő Pozsgai
Király Nóra
Marsiné Gombos Márta
Molnár Katalin
Nagy Gábor
Papp Tibor
Specht József
Sugár Joel
Szemerédi István
Tóth Csaba
Zoltán Zsidákovits

Címke: , , , , ,
Kategória: Blog, Mozgás, Teljesítménytúra