Buda határán 50 – Nem állunk le!
A Kinizsi100-as alatt olyan gondolatok jöttek fel bennem, hogy elég volt ebből az egész “hóbortból”, én ezt nem is élvezem stb. és úgy voltam vele, hogy ezt most teljesítem, de köszönöm ennyi elég volt a teljesítménytúrákból. De ez csak hirtelen felindulás volt, mert pont nagyon rosszul is voltam, amikor ezen gondolkodtam 25 km környékén. Pláne, hogy végül nem is sikerült így muszáj folytatnom, hogy még legalább egyszer teljesítsem! De szerintem ha teljesítettem volna, akkor is folytatnám.. ez egy jó hobbi, sport és szabadidős eltöltés, akkor is ha a túra alatt ezt néha nem érzem. :-))
És akkor itt a folytatás! Buda határán 50!
Én lehet megelégedtem volna egy 25km-es kis túrával. Az elég hosszú és fárasztó, de pont elég. 25 km fölött (nekem) már elég szenvedős a dolog, ott már nehezebben tudom élvezni is a túrát. De utólag mindig büszkén nézek rá, hogy ezt is megcsináltam és az jó érzés! 🙂 Azért indultunk az 50-es távon végül, mert a Dávid már régóta tervezi és ki akarta próbálni magát. Ő is teljesíteni akarja jövőre a Kinizsi100-at, de ezután a túra után még nem tudja elképzelni, hogy hogyan tudna még kétszer ennyit menni.. :-)) (javaslatom neki: nem kell elképzelni.. csak menni kell..)
Zolinak előtte levő nap szóltam, hogy nincs-e kedve jönni. Nagyon régen sportolt, de már rég kijött a kondiból, de nem látszott rajta, a videón is láthatjátok, hogy nagyon jól bírta!
Az első 25km-t laza tempóban mentünk, de nem álltunk meg sehol, gondoltuk majd a 25. kilométernél megpihenünk egy 15 percre. De ott mikor megérkeztünk azt mondták, hogy már nem lesz meg az idő, a seprű is elment mát 15-20 perce. Ugyanis 6,5 óra alatt tettük meg az első felét és 5,5 óra maradt a másik 25 km-re. Ezért a második felét jobban meg kellett húznunk, beszélgetni se igen volt már energiánk, mert sietnünk kellett. De szerencsére így is sikerült 20 perccel a szintidőn belül megérkezni.
A túra nagyon jó volt. Az elején elég sok betonút volt, de ez sajnos sokszor elkerülhetetlen. Utána viszont nagyon sok szép helyen ment át a túra, megéri felküzdeni magunkat az emelkedőkön! Gyönyörű volt a kilátás mindegyik hegyről! Az ellátás is nagyszerű volt, sok helyen kaptunk frissítőt, édességet, almát és egyéb rágcsálnivalókat, amik nagyon jól estek!
Itt is gratulálok Dávidnak és Zolinak első 50km-es teljesítésükhöz! Még biztosan lesz folytatás! 🙂