Az első túra
Sziasztok!
Előzetesben annyit mondanék, hogy évek óta nem túráztam – jó, kivétel egyszer tavaly úgy 7-8km-t, mikor Salgótarjánban Március 15.-én részt vettünk egy szép, havas túrán kedves barátaimmal – de alapvetően én soha nem voltam igazi nagy túrán. Még anno a nehezebb osztálykirándulásokat is kihagytam, amiket most már nagyon bánok, mert még azóta is szóba jönnek időnként „azok a régi szép napok”, amiken én nem vettem részt… De ami volt, elmúlt, ideje, hogy előre nézzek és gyűjtsek ilyen élményeket!
Egyik napról a másikra egy vicc jutott az eszembe: mi lenne, ha elmennék a kinizsi100-ra?
De valahogy a vicc komollyá vált, pedig tényleg nem gondoltam komolyan…
Eldöntöttem. Elmegyek.
Így Április 12.-én bele is vágtam a közepébe, nulla tapasztalattal. Elmentem egy jó barátommal egy 20km-es túrára a budai hegyekbe, a gyermekvasút útvonalán. Tudtam, hogy itt jól kell teljesítenem. Mert ez a táv nevetségesen kevés egy 100-ashoz, sőt a legközelebbire betervezett Gerecse50-es túrámhoz is. Így elhatároztam, hogy bár rohanni nem fogok, de nem fogok leülni, se leállni pihenni. Ehhez sikerült is tartanom magamat, bár így a túra végére nagyon ki voltam merülve és fogalmam sem volt, hogy hogy fogom egyáltalán az 50-es túrát megcsinálni. Majd meglátjuk. 🙂
Íme, pár telefonnal készült fotó: