Ennyire még nem örültem, hogy elmegyek Bangkokból – 13.rész – Helló Ázsia! 2.0 VLOG
Ennyire még sose örültem, hogy végre elhagytam Bangkokot!
#hellóázsia #13rész #visszaatermészetbe #kaengkrachan
Habár a munka Bangkokban tetszett, jó volt a gyerekekkel, beszereztem egy új öltönyt.. de hihetetlenül boldog voltam, hogy végre magam mögött hagyhattam ezt a zajos, koszos várost. Persze, ahogy szokott, nem volt zökkenőmentes.
Saját szervezésben visszaindultam a nemzeti parkba Pénteken. De.. nem indult busz onnan, ahova mentem és senki nem tudott arról, hogy itt busz szokott indulni Kaeng Krachanba (internetes infó alapján mentem és később a hivatalos Kaeng Krachan szórólapon is ez volt megadva….), így elirányítottak egy nagyon messzi buszállomáshoz. 1 órát kellett várni a minibuszra, ami elvisz oda, Aztán a dugó miatt 1 órát utaztunk oda.. majd 18:30kor közölték, hogy ma már nem megy oda több busz… óriási.. kereshettem szállást a környéken és persze el is kellett szállíttatnom magam.. újabb fölös pénzkidobások.. már megszokhattam volna, hogy totál nem lehet építeni a thaiok menetrendjeire és holmi internetes információknak, meg szórólapokon található infóknak..
De ezt is lenyeltem. Másnap hajnali 6kor már úton voltam Phetchaburiba, ahol átszálltam egy másik mini buszra, ami elvitt a Kaeng Krachan nemzeti park kempingjébe.. onnan nem vitt tovább. A tábor pedig még 7 km.. arra nincsenek buszok, és taxik se.. nem tud értem senki kijönni.. oké.. elindultam gyalog annak reményében, hogy valaki majd csak felvesz.. 1-2 km után egy kedves idős bácsi megállt.. nem értette, hogy hova akarok menni, mutattam neki, hogy csak menjen, amerre ő megy és ha eltér az útról, amerre nekem kell menni majd szólok és kiszállok.. Végül egész sokáig el tudott vinni. Még kb. 3 km hiányzott a táborhoz. Séta közben a kutyákat kellett elzavarnom, akik folyamatosan vadul ugattak rám. De jött is egy másik autó, aki elvitt majdnem a táborig. Sétáltam még 5-10 percet, egy fekete kígyó még elment előttem, aztán be is értem a táborba.
Éppen egy traktor ásta ki a kb. 10 x 20 méteres sárfürdőt.. igen.. egy óriási nagy sárfürdő készül a gyerekeknek.. fú de fogják azt élvezni!
Majd miután végeztek az ásással, megkértem Árkot, aki irányította az ásást, hogy dobjon már el a lakásomhoz. Így is tett és végre otthon találtam magam.. a tó melletti kis házamban.. annyira örültem, hogy újra itt lehetek!
Este elmentünk a piacra, ettünk, kipróbáltam egy barátom által ajánlott ételt is, a Bao gőzgombócot. Finom volt, kicsit ilyen vizes kenyér állagú tésztagombóc, amibe hús van bele tömve.
Majd találtam a kemping terület mellett egy gyönyörű hidat.. és épp sikerült elcsípnem a naplementét. Ekkor éreztem, hogy jó helyen vagyok és megért megint minden fáradtságot az, hogy ide visszajussak.