Vigyázz Costa, jövünk! – Első rész

Sziasztok!

Ahogy ígértem, elkészültem az első résszel! Ebben a videóban az odafele vezető utat mutatom be, ami alatt meglátogattuk Trieszt, Firenzét és Pisát. Nagyon jó szórakozást kívánok hozzá! 🙂

Március 30-án indultunk el 11:00 körül Budapestről, 9 személyes autóbusszal ment együtt két család. Mi heten mentünk, ők hárman, így a húgom repülővel érkezett meg a hajóhoz másnap.

A több órás út során Szlovéniában megálltunk a Trojane fánkfalónál, amit lassan most már törzshelyünknek nevezhetünk, hiszen a tavalyi hajóút után is itt álltunk meg egyet fánkozni. Nem véletlen tértünk vissza: ilyen óriási és ízletes fánkkal még nem találkoztam! Ráadásul nagyon szép helyen van!

Folytattuk utunkat hosszú órákon keresztül.. néha egy-egy benzinkútnál megálltunk pihenni, mosdózni, majd mentünk tovább.. 20-21 óra körül érkeztünk meg Triesztbe, ahol 1-1,5 órát sétálgattunk. Itt kicsit megijedtünk, mert ahogy jöttünk le a meredek lejtőn a gumi felmelegedett és nagyon nagy bűz áradt be az autóba.. ez még nem is lett volna baj, de többen bámulták a kocsink kerekét és szóltak, hogy defektet kaptunk.. hát nem örültünk neki!

Aztán nagy nehezen találtunk egy helyet, ahol félreállhattunk, megvizsgáltuk a kocsit és hála Istennek nem volt vele semmi baj.. egyszerűen sokan ültünk benne és tele volt bőröndökkel, ami megnyomta rendesen a kocsit, de nem volt semmi gond a kerékkel. Így utunkat a 1,5 óra séta után nyugodtan folytattuk.

Ezután kb. fél2ig utaztunk, majd egy pihenőnél megálltunk és 2 órát a kocsiban kuporogva aludtunk. Izgalmas volt.. Középen és hátul az ülések elé a földre leraktunk szivacsokat, ahol két kistestvérem aludt, mi pedig a széken kuporodva próbáltunk aludni úgy, hogy próbáltuk nem eltaposni a földön fekvő gyerekeket. 🙂

Hajnali 3 körül továbbhaladtunk és benéztünk Firenzébe. Itt már teljesen néma volt a város, nyilván mindenki aludt.. nagyon hangulatos volt! Friss kellemes volt a levegő, minden szépen ki volt világítva és az a néma csend.. csak a folyó zúgását lehetett hallani! A folyópart mentén mentünk, megnéztünk néhány hidat, abból a legszebb és legérdekesebb az a híd volt, amire színes lakóházak voltak építve. Milyen lehet egy hídon élni? 😀

Szintén 1 – 1,5 óra séta után továbbhaladtunk és reggel 6 – 7 körül megérkeztünk Pisába, ahol a szép színes házak közt barangolva kilyukadtunk a ferde toronynál. Éppen forgattak valamilyen dokumentumfilmet és rám is szóltak, hogy kapcsoljam ki a kamerát és töröljem azt az anyagot, amit felvettem.. ok, persze, annyira úgy sem volt érdekes. 🙂

Elvoltunk ott egy darabig. Letáncoltam a táncolni valót, fotózkodtunk, pózoltunk, majd mentünk tovább az utunkra.

Már nem álltunk meg máshol, megérkeztünk Civitivechiába (Róma kikötő városa), nagy nehezen megkerestük a parkolót és beköltöztünk a hajóra! Na jó ez persze nem ment ilyen gyorsan.. kb. 1 – 1,5 órát el kellett ott tölteni, hogy végre feljuthassunk a hajóra. Amúgy az vicces volt, hogy a kikötői munkások, a parkolósok nem tudtak kicsit se angolul.. kicsit nehéz volt így megtalálni , hogy hova szól a parkolóhelyünk. 🙂

Mikor felértünk a hajóra érdekes módon annyira már nem voltam ledöbbenve a csodálatos látványon, ami fogadott.. tavaly minden négyzetmétert megcsodáltam.. most egyszerűen már csak otthon éreztem magam, megkerestem a kabinom, végre megmosakodtam, átöltöztem és le is dőltem egy félóra a kabinban.

Utána indultam az étterembe és.. folytatás hamarosan, mikor elkészül az utazásról készült videók második része. 🙂

Ha tetszenek a bejegyzések, videók, megköszönöm a lájkokat, megosztásokat és nyugodtan fel is lehet iratkozni! Köszi! Hamarosan jön a folytatás! (remélem..) 🙂

Gergő